Tegnap mĂĄr tĂľmondatokban beszĂĄmoltam ĂşjsĂźtetĂť szerelmem tĂĄrgyairĂłl, vagyis, hogy mennyire megérintettek a vĂĄci Desszert Szalon pompĂĄs Ăľszi/téli sĂźteménykollekciĂłjĂĄnak egyes kreĂĄciĂłi. A Fugu mellett kivĂĄlt a Capucin névre hallgatĂł desszertkĂźlĂśnlegesség ragadta meg a fantĂĄziĂĄmat és hergelte az Ă­zlelĂľbimbĂłimat (mondjuk, ha arrĂłl van szĂł, a tavalyi Obsitosért is tĂťzbe mennék, kivĂĄlt, ha diabetikus...).

Hergelte, hergelte, eladdig hergelte, mĂ­g nosza rajta, a magam felettébb Ăźgyetlenke mĂłdjĂĄn neki nem veselkedtem a hĂĄzi reprĂłnak. (Hadd tegyem hozzĂĄ a valĂłsĂĄgban még élethĂťbben festett, az illusztrĂĄciĂłk anyu szerint sem adjĂĄk vissza hĂťen a hasonlĂłsĂĄgot, sajnos:()

MĂłdosĂ­tĂĄsok tĂśrténtek persze, igyekeztem a hĂťtĂľben fellelhetĂľ alapanyagokhoz szabni a luxusdesszertet diab kivitelben. És persze a sĂźti nevét is az ĂĄtalakĂ­tĂĄsokhoz igazĂ­tottam. A tetejére kerĂźlĂľ narancsos mézkaramell miatt kereszteltem ...

sponsored links